Zsombolyai János - Interjú



"A filmfőtanszakhoz tartozik a rendező-képzés, az operatőr- és vágó-képzés, a tv-rendező, tv-operatőr és szerkesztő-riporterek képzése. Ez utóbbi sikertanszak, hiszen az 1998-ban végzettek szerencséjére akkor indult a tv2 és az RTL Klub, így a sikeremberek rögtön odakerültek. Ezt az osztályt Vitray Tamás és Horváth Ádám vezeti és minden négy évben indul. Az utóbbi években elindítottuk a producer-képzést is. Az volt a dolog lényege, hogy mindenki mindent tanuljon, az operatőrök és a producerek is rendezést, a rendezők pedig gyártásszervezést. Kilenc évvel ezelőtt indítottuk el, én erre alaposan felkészültem, jártam egy-két európai városban tanulmányozni a producer-oktatást. Hiszen én nem vagyok producer, csak tudom, mi a dolga egy producernek. Csináltam filmet Amerikában, operatőrként, egy szem magyarként, így pontosan megtapasztaltam mi a producer feladata. Ez nálunk még újdonság volt. Most nagyon sok, saját magát producernek kikiáltó ember létezik."

A.G.: A producer-képzés nagy érdeklődést vonz?

"Ez mindegyik osztályra elmondható. Minden alkalommal 100-150-en jelentkeznek minden szakra, a legtöbben persze rendezőnek."

Milyen esélyük van az elhelyezkedésre a diplomás fiataloknak?

"A rendezők nem tudnak elhelyezkedni, mert megszűntek a filmgyári státuszok, csak pályázni tudnak a forgatókönyvekkel. Előnyt élveznek a képzett filmesek, minden esetben támogatják őket a különböző pályázatokon, a Mozgókép Közalapítványnál vagy a kulturális közalapítványnál. Gyakran írnak ki kifejezetten a végzett egyetemistáknak forgatókönyvíró vagy filmelőkészítési pályázatot. Ilyen szempontból tehát előnyben vannak, mert több támogatást, segítséget kapnak, mint az utcáról jelentkezők."

Mi a helyzet a többi szakon végzettekkel?

"Mindenki a piacról él. Az új kereskedelmi televízióknál hihetetlen nagy igény van az operatőrök iránt országszerte. Ugyanez az igaz a tv-rendezőkre és a vágókra. A filmrendezők annyival nehezebb helyzetben vannak, hogy meg kell keményen dolgozni egy játékfilmért, viszont ott jobban keresnek. Ugyanakkor a filmrendező saját maga állítja össze a stábot, míg a tv-nél úgymond parancsra kell dolgozni. Nagyon odafigyelünk arra a rendszerváltás óta, hogy ne legyen túlképzés, az igényeknek megfelelően indítsunk osztályokat. Olyan előfordul például, hogy a tv2 kérésére a tv operatőreinek szervezünk egy továbbképző tanfolyamot."

Ezekben a szakmákban létfontosságú a jó technikai feltétel, ezen a téren mennyire sikerült utolérni a fejlett nyugatot?

"Az egyetemen relatív igen. Azért relatív, mert évről évre elavul a legkorszerűbb videotechnika is. Hatalmas a verseny, de így egyre olcsóbbak a dv-kamerák, tudtunk venni minden osztálynak saját kamerát, amit csak ő használ. Korszerűsíteni kellene azonban a tv-stúdiót, hiszen az még Várkonyi Zoltán idején készült el, az akkori, 25 évvel ezelőtti Sony technikával, ez bizony kiöregedett. Csak egy korszerűbb, de szintén használt Sony-val tudtuk felújítani. A dvd és a digitális dvd vágóberendezések viszont korszerűek."

Mi a helyzet kint, a munkahelyeken?

"Ott sokkal jobb a helyzet, mert privát cégek alakultak, amelyek kölcsönzik a legkorszerűbb technikákat, mindent meg lehet szerezni, persze jó pénzért. Még tovább javulhat a helyzet, ha jövőre elkészül az etyeki filmstúdió, amely a tervek szerint a legkorszerűbb technikával lesz felszerelve, hogy az amerikai filmeseket is idecsábítsák. Pomázon szintén egy új tv-stúdió kezdi meg működését, amelyet egy ausztrál-magyar üzletember hoz létre. Logikus, hogy kiszolgáló személyzetre elképesztő szükség lesz, így a két stúdió munkaalkalmat kínál a hazai szakembereknek is."

Milyen a magyar filmes szakemberek híre a világban?

"A magyar operatőriskola világhírű és nagyon sok világhírű rendezőnk is van, akik sorra nyerik a díjakat, sorolhatnám a neveket."

Hogyan kerül sor egy filmrendezőnél a stáb összeállítására?

"A filmszakmában mindenki ismer mindenkit. Hamar kiderül kik a legjobbak és kik szabadok. A rendező kezd választani, azután az általa felkért munkatársak hozzák a maguk embereit, az operatőr a világosítókat, sminkeseket, stb. Ezért egy forgatás mindig jó hangulatban zajlik, ha nem idegbeteg a rendező. Mindenki jól érzi magát, mert felkérték a munkára, ami megbecsülést jelent."

Mennyit könnyíthet a filmesek helyzetén az új filmtörvény?

"Mindenki nagyon kíváncsi és optimista, hiszen még semmiféle tapasztalat nincs. Valószínűleg könnyebb lesz pénzhez jutni, ez pedig az alapkérdése a filmgyártásnak. Másrészt megsegíti a külföldi produkciók itteni munkáját, hiszen ők is részesedhetnek, ugyanúgy, mint a magyar. De még semmiféle tapasztalat nincs, az év második felében indultak el filmek élve ezzel a lehetőséggel, így csak jövőre fog kiderülni, hogy működik a törvény. Ebben az évben egyébként több mint 30 játékfilm készült el - filmszemlétől filmszemléig -, ilyenre még nem volt példa Magyarországon."

Ez már a filmtörvény hatásának tudható be?

"Biztos. Több lett a pályázati pénzek összege, magyarul könnyebb egy filmet összehozni. A korábbi években csak részfinanszírozás volt, minden esetben nagyon nehéz volt a többi pénzt hozzá megszerezni vagy rászorította a helyzet a rendezőket a low budget filmre. A mennyiség remélhetőleg együtt jár majd a minőség emelkedésével is. Bár egyre nagyobb lesz a közönségfilmek aránya, s azok sokszor ostoba kis történetek. Mindenáron ki akarják szolgálni a közönségigényt, amely nem túl magas, hiszen a moziba járók többségét a fiatalok alkotják, akik az amerikai tömegfilmeken nevelődtek. A 60-as években sokkal kevesebb film készült, de ezek nagyobb visszhangot váltottak ki kül- és belföldön egyaránt, ezek a filmek voltak a szocialista országokban az ablakok a világra. Könnyebb volt filmet készíteni, mert ha elfogadtak egy forgatókönyvet, akkor megadták rá a pénzt. A rendszerváltás nagyon megnehezítette a létet. Megszűnt az igény a dokumentumfilmek után, azokat a mozik nem adják, legfeljebb kísérőfilmnek, ha elég rövid. Ugyanakkor a számuk emelkedett, mert nem kell hozzá csak egy kamera. Így lényegesen olcsóbb, csak sok munkával jár, mint Almási Tamás filmjei, amelyek sokszor 2-3 évig készülnek, de mindent ő csinál egymaga, s hihetetlen sikerei vannak."

A kereskedelmi televíziók beindulásával új tévés műfajok jelentek meg. Ezek mennyire alakították át a szakmát?

"Semennyire. Minket ez nem befolyásol az egyetemen, mi a színvonalat biztosítjuk. Ezeket a produkciókat egyébként általában neves tv-rendezők rendezik."

Az utóbbi időben jutott idő saját munkáira?

"Az utóbbi tíz évben csak módjával, mert borzasztóan elfoglalt a főtanszak vezetése és az osztályvezetés. Ez olyan leterheltség volt, amiből nem lehetett pár hónapra kiszakadni. Ezzel együtt csináltam, mint producer egy francia filmet hat évvel ezelőtt, rendezőként a Magyar Televízióban egy tv-játékot, a 90-es évek elején két tv-filmet filmre. Két éve írtam egy játékfilm-forgatókönyvet, ezt valószínűleg elő fogom venni. Van olyan is a fiókban, amit a 80-as években írtam, de a rendszerváltás miatt azóta az ember teljesen összezavarodott, hogy milyen filmet is kéne csinálni. Nem véletlen, hogy a rendszerváltásról vagy az ezt követő valóságról kevés magyar film készült. Évről évre változik a valóság, nagyon nagy az ellenérzés az emberekben a politikával szemben."



--Ambrus Gábor--






mediaservice.hu | 2004 | minden jog fenntartva
televíziós szakmai adatbázis
médiaajánlat | design: f#media